Túl vagyok az első héten, jöjjön néhány tapasztalat.
A suliban egyelőre nem sok feladatot kaptam, és kezdek félni, hogy a megfigyelésen kívül nem is nagyon engednek majd mást, ami elég sajnálatos lenne, hisz azért jöttem, hogy a tanításban gyakorlatot szerezzek. Kicsit fojtogató lesz ez így számomra, ha a millió megvalósítandó ötletem, kreativitásom nem engedik majd kibontakozni, úgyhogy még harcolok ezért.
Most volt az ázsiai holdújév, úgyhogy pénteken volt ünnepség egy kis néptánccal, valamint hip-hop előadással. Ajándékba minden gyerek kapot egy számomra ehetetlen ízű és állagú édességet. :D Itt valahogy minden gumi szerű. Vettem helyi fánkot, még az is. A pénteki, újévi ebédben a hagyományos "tészta" a rizsből készült szeletelt "ricecake". Az is olyan, mint vmi rágósabb gumicukor. Egyébként a hagyományos menü ilyenkor a marhahúsos, tojásos leves ezzel a rizsizével, mellé tojás különbféle formákban. Összeségében számomra a koreai konyha nagyon meglepő. Valamiért azt hittem, ők is egészségesen esznek, sok zöldséggel (mint vietnámiak, thaiok), de egyelőre nagyon nem ezt tapasztalom. Minden zsíros, olajos, olyan, mint a magyarországi olcsóbb kínai éttermekben. Szószos dolgokat kevésbé láttam, és habár milliónyi étterem van, gyakorlatilag mindenhol nagyon hasonló a felhozatal. Sok a barbecues hely, az népszerű még itt. A levesek finomak, nagyon hasonló ízvilággal, mint a magyar. A csirkeleves gyakorlatilag csípősebb, hígabb csirkepörkölt, a marha meg, mint valami hazai gulyás. Cukrászda nagyon sok van, sok krémes, habos sütivel. Találtam egy francia pékséget is. Megörültem a fokhagymás bagettnek, de meglepetésemre az is édes volt, a tetején cukorral. Nagyon nem erre számítottam. :D A lakótársam mondta, hogy itt mindenbe cukrot tesznek. Durva, de a leginkább az, hogy a sok előregyártott műkaja, édesség és a rengeteg olajban sült dolog mellett még sincsenek elhízva. Irigylem a genetikájukat! :D A gyerekek a suliban is kb szemetet esznek tízóraira. Nagyon kevés gyereknél látok gyümölcsöt, a többség vmi édes csokit, kekszet vagy chipseket majszol. Ez számomra nagy kontraszt Dániához képest, ahol a gyerekek uborkát, paprikát, répát és natúr magokat hoznak a suliba. Mondjuk ahol anno dolgoztam Odensében, ott tilos volt csokit bevinni. Amivel abszolút egyet tudok érteni. Na itt, ennek a szöges ellentéte megy.
Mivel újév van, így 4 napig most nincs suli. Gondoltam kihasználom kicsit, hogy végre kigyógyuljak a szilveszter után összeszedett nyavajából, mert a köhögés miatt mindenki ferde szemmel néz rám :D, Továbbá, hogy sikerüljön kiheverni az időeltolódás okozta fáradtságot. Szombaton kb nem csináltam semmit az evésen és filmnézésen kívül, de néha ilyen is kell. Gondoltam bemegyek Szöulba vasárnap, de végül úgy voltam vele, hogy lehet előbb a környéket kéne felfedezni, így a városban sétáltam pár órát. Hát elég fura élmény számomra ez a felhőkarcolós világ. A város közepén van a Central Park a new yorki mintájára. Szép, rendezett, szemét kb 0, de minden sarkon kamera. Gyakorlatilag mindenhol a városban. Kicsit ijesztő valahol, de lehet csak nekem.
Emberekkel gyakorlatilag alig találkoztam. Lehet él itt 160 ezer ember, de az utcán még akkor sincs kb senki, ha a levegő épp elviselhetően szennyezett. A legtöbb ember aki sétál, kutyát sétáltat, akik mind vmi divatos ruhában feszítenek, és rengeteg babakocsiban ül. Számomra abszurd és full groteszk látvány a parkban sétáló, babakocsiban beöltöztett kutyákat toló párok. De legalább nem eszik meg őket. Egy esetben láttam mindezt indokoltnak, egy Corgit tolt egy nő babakocsiban, majd mikor kivette, tolókocsiba rakta, mert szegény félig le volt bénulva. De ő meg legalább nem altatta el a beteg kutyát!
Hétfőn teljesen a lakásban ragadtam, mert a levegő minőség tovább romlott, már a narancssárga zóna tetején volt. Állítólag mindezért Kína felelős az onnan a szél által ide fújt szennyezés miatt. De sebaj, gondoltam majd ma elutazom, mivel mára a levegő már zöld jelzést kapott és már kezdtem azt érezni, megkattanok a semmit tevésben. Erre mára jött az üzenet még este (vészjelzés, van erre app), hogy este 9 után ha lehet már senki ne hagyja el a házat, mert a hőmérséklet drasztikusan lecsökken (10 fokkal). Mondom szuper. Mára -15 fokot ígértek, állítólag a tél leghidegebb napja. Reggel azért nagy hévvel elindultam, hogy én akkor is megnézem mi van kint. Hát nem kellett 500 méter, és lefagyott az arcom. Állítólag a hőérzet -25 fok. Ruhám van megfelelő, de olyan fájdalmas a hideg, hogy kb símaszkban lehetne hosszabb távon kint mászkálni. Szóval ha épp nem kell maszk a Covid, vagy a levegő miatt, akkor meg a hideg miatt kell. Csodás. Uh a délutáni egyetlen program amit ki tudtam hirtelen találni, megnézem, mit nem veszek a helyi bevásárlóközpontban. :D (megjegyzés: nem, nem sikerült elmennem odáig. habár csak kb 2 km, 500 méter után visszafordultam, és a visszatávot sem bírtam megtenni anélkül, h be ne ugorjak egy boltba kiolvadni. Nagyon durván hideg van!)
A vásárlásra rátérve ami szintén sokkol eléggé, hogy az embernek esélye nincs semmit műanyag nélkül venni. Minden dobozolt, csomagolt, előfőzött. Én életemben nem láttam ennyi félkész kaját, még Hollandiában meg Belgiumban sem, ahol állítólag nem főznek semmit, ami 30 percnél tovább tart. De itt, minden félkész. Rizst egyszerűen sehol nem találtam a boltban, azt is csak előfőzött, adagonként műnyag dobozolt verzióban. De azt egy egész sorban! Csak a zacskós, kész levesek elfoglalnak 1 sort. Találtam dán tejet, és magyar Kotányi fűszereket is. Amúgy eszméletlen ez a pazarló világ, a világ másik végéről idehozni a tejet...Na ezért fulladunk bele a saját szemetünkbe nagyon hamar. :(
Íme pár kép az elmúlt pár napból:
Érdekesség: az egyik 8 éves kisfiú az osztályban megkérdezte, hogy mi történt mikor a Mongol birodalom lerohanta Magyarországot :D Egy koreai gyerek legalább biztos tudja, hol van Magyarország :D
